Halalos szertartas J. D. Robb

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

megcsókolta.
- Mi�rt nem j�ssz te is? - k�rdezte �sszet�veszthetetlen
akcentussal. - Elkelne itt egy harmadik.
Eve felvonta a szem�ld�k�t, ahogy a szQke f�rfi kivezette a t�ntorgó p�rost.
- Queens - jelentette ki �nel�g�lten Roarke. - Semmi
k�ts�g. �s el�g sim�n elint�zt�k - billentette f�lre a fej�t,
ahogy a trió �thaladt egy keskeny ajtór�sen. - Kifizetik a
priv�t kabint, �s senkinek sem lesz semmi baja - �s erre,
mintegy v�laszk�pp meghallottak egy vis�t�sszerq, nQi nevet�st, mik�zben a biztons�gi ember kij�tt, �s bez�rta az
ajtót maga m�g�tt. - Mindenki boldog.
- Lehet, hogy reggel Queens nem lesz az. Minden bizonnyal komoly kiad�st jelent egy priv�t kabin egy effajta
helyen... - pillantott v�gig Eve az embereken. A vend�gek
�letkora a nagyon fiataltól, akik biztos csak hamis igazolv�nnyal juthattak be, a kifejezetten �regig terjedt. De az
�lt�zet�k, az �kszereik �s a testbesz�dj�k el�rulta, hogy valamennyien a felsQ k�z�poszt�lyhoz tartoznak.
- Itt nem jelent gondot a p�nz. Legal�bb �t luxusprostitu�ltat vettem �szre.
- �n t�bb mint t�zig jutottam a sz�mol�sban.
Eve �sszevonta a szem�ld�k�t.
-Tizenk�t biztons�gi, meglehetQsen sil�ny, k�zi k�b�tókkal felfegyverkezve.
- Ebben egyet�rt�nk - �lelte �t Roarke Eve derek�t, �s
a korl�thoz k�s�rte. Alattuk a t�ncparkettet teljesen megt�lt�tt�k az emberek, testek szorultak �szt�nzQen m�s
testekhez. A t�kr�s falak k�z�tt nevet�s h�mp�lyg�tt.
A zenekar �pp j�tszott valamit. A k�t �nekesnQrQl levett�k az ez�stl�ncokat, �s bQrsz�jakkal k�t�zt�k meg Qket.
D�b�rg�tt a zene, nagy hangs�lyt kaptak a dobok. A t�ncosok a sz�npad el� t�m�r�ltek, de olyan h�vvel, mintha
csak valami lincsel�sen venn�nek r�szt. Az egyik f�rfi elQrel�pett, �s let�pte a nQk v�kony k�peny�t, �gy m�r csak
f�nylQ csillagok fedt�k a mell�ket �s az �gy�kukat.
A t�meg ritmikusan �v�lt�zni kezdett, ahogy a test�ket vastagon bekent�k olajjal, mik�zben a nQk r�ngatt�k a
k�tel�keiket, �s kegyelem�rt k�ny�r�gtek.
- Ez egybev�g a hallottakkal - d�nny�gte Eve.
-ElQadó-mqv�szet - figyelte Roarke a f�rfit, aki egy
b�rsonyból font kilencfark� macsk�val �tni kezdte az egyik
nQt. - Ezzel m�g nem s�rtik meg a t�rv�nyt.
-Egy szimul�lt megal�z�s csak felb�tor�t egyeseket,
hogy a valós�gban is megtegy�k, amit l�tnak - szor�totta
�ssze a fogait Eve. Ezalatt a f�rfi �tni kezdte a m�sodik �nekesnQt, mik�zben forró duettet �nekelt vele. - Azt
hittem,
az emberis�g m�r t�ljutott a nQk effajta lealacsony�t�s�n.
De nem. EttQl sohasem fogunk megszabadulni. De mi a jó
ebben?
- Az izgalom. Az olcsó �s alantas �lvezet - fogta meg
Roarke megnyugtatóan a tarkój�t. Eve azt�n tudta, milyen
�rz�s, amikor megk�t�zik �s megal�zz�k az embert. Nem
tal�lt benne semmi mqv�szit vagy szórakoztatót. - Nem
kell, hogy v�gign�zd, Eve.
- De mi k�szteti erre az embereket? - tqnQd�tt Eve.
Mi�rt hagyja az a nQ, hogy ennyire kihaszn�lj�k, legyen szó
ak�r ut�nz�sról, ak�r a valós�gról? Mi�rt nem r�gja azt a
f�rfit �gy t�k�n, hogy a tork�ban k�ssenek ki a golyói?
- Mert Q nem te vagy - csókolta meg Roarke a szem�ld�k�t, majd finoman f�lreford�totta.
A korl�t mellett t�lekedtek az emberek. Mindenki l�tni
szerette volna az elQad�st.
Gyorsan bej�rt�k a legfelsQ emeletet, �s k�zben egy
fekete csuh�t viselQ nQ siklott mell�j�k.
-�dv�zl�m �n�ket a Mesterek Szintj�n. Foglal�suk
van?
Eve �gy gondolta, hogy ami el�g, az el�g. Felvillantotta
a jelv�ny�t.
- Semmi sem �rdekel, amit itt kapni lehet.
- Nagyszerq az �tel �s a bor - felelt a hosztessz, �s alig
remegett meg a rendQrs�gi azonos�tó l�tt�n. - Majd megl�tja, hadnagy, hogy itt mindenki a legmesszebbmenQkig
betartja a t�rv�nyeket. Hab�r ha a tulajdonossal k�v�n besz�lni. ..
- M�r megtettem. Lobart akarom l�tni. Hol tal�lom?
- P nem ezen a szinten dolgozik - �s a legelQkelQbb
ma�tre dproud-ok kecsess�g�vel finoman a l�pcsQ fel� kezdte terelni. - Ha visszamegy a f�ldszintre,
tal�lkozhatnak, �s
egy asztalt is ker�teni fog �nnek. Azonnal �rintkez�sbe fogok l�pni vele, �s odalent m�r v�rni fogja.
- Remek - m�rte v�gig Eve, �s �gy tal�lta, egy csinos,
a h�szas �veinek a k�zep�n j�ró nQvel besz�lget. - Mi�rt
csin�lja ezt? - k�rdezte, mik�zben az egyik k�pernyQ fel�
pillantott, ahol egy nQt �pp egy megemelt m�rv�nylapra
sz�jaztak. - Hogy k�pes r�?
A hosztessz csak lepillantott Eve jelv�ny�re, �s kedvesen
elmosolyodott. [ Pobierz całość w formacie PDF ]

Odnośniki