, Kitaszitva Hedwig Courths Mahler 

[ Pobierz całość w formacie PDF ]

hogy szerzQdsrQl trgyaljanak!  trflt Loni.
 Ugye, a bartnQm mondta magnak, hogy szeretnm hatrozott
idQre elQre lektni?
 Igen, mltósgos asszony  bólintott Rosemarie.
 s beleegyezik ebbe?
 Nagyon szvesen.
 Ennek rlk. Akkor mris megllapodhatunk, legalbb kt vre.
Magnak megfelel? ,
 Hogyne, mltósgos asszony.
 llj! A szveghez zradkot kell csatolni, miszerint Salten
kisasszony mentesl szerzQdses ktelezettsgei alól, amennyiben ezen
idQ alatt frjhez megy  vetette kzbe nevetve Schwarzburgn.
 Vrható ilyen fejlemny?  nzett fel meghkkenve Ellen.
 Schwarzburg mltósgos asszony csak trfl  rzta a fejt
elragadó mosollyal Rosemarie.  Lemondok errQl a zradkról, s
szvesen elktelezem magam, ameddig óhajtjk.
 Jó, akkor mondjunk inkbb mindjrt hrom vet! Nem szeretnk
tl hamar vltani, trsalkodónQ nlkl pedig szrnyen egyedl rzem
magam, mert a frjem naphosszat a laboratóriumban idQzik! Krlek,
Loni, hozass tollat s paprt! Szeretnm mris megfogalmazni a
szerzQdst.
gy is trtnt.
Ellen hamar megszerkesztette az rst:
 Ezennel ktelezem magam, hogy hrom esztendQn t trsalkodónQi
minQsgben Ellen Rittner asszony hzban maradok, s ezen idQ alatt
llsomat fel nem mondom. Gotha, 1919. mjus 1.
 Nos, Salten kisasszony  tolta Rosemarie el a dokumentumot  ,
csak al kell rnia. Mjus elsejvel kelteztem, jóllehet taln pr nappal
elQbb munkba lp. A magam rszrQl remlem, hogy mr velem is
utazik.
 Ahogy a mltósgos asszony óhajtja  hajtotta meg magt a leny,
s elolvass nlkl a szerzQds al kanyartotta a nevt.
Rosenberg grófnQ ilyen esetben bizonyra megjegyezte volna:
 Maga rmesen elQvigyzatlan fiam. Az ember semmit sem r al
gy, hogy elQbb alaposan t ne olvasn.
m ezttal senki sem figyelmeztette Rosemarie-t, Q pedig nem is
sejtette, hogy j rnQjt Ellen Rittnernek hvjk.
 Rendben, teht mhoz nyolc napra lljon tra kszen, Salten
kisasszony! Akkor utazunk. Gondolom, addig el tudja intzni az gyeit?
 Hogyne, mltósgos asszony. Mr mindent elrendeztem, csak a
holmimat kell sszecsomagolnom.
 Kszljn el mr az elQzQ este, Rosemarie kisasszony! Magrt
kldm az autót Alteichenbe, s itt jszakzik, mert a vonat, amellyel a
bartnQm utazik, korn reggel indul  vetette kzbe krltekintQen
Schwarzburgn.
A leny erre is rbólintott.
Ellen ezutn rtrt a fizets krdsre, s Rosemarie elpirult
rmben, amikor j gazdja csaknem a ngyszerest ajnlotta annak,
amit a grófnQtQl kapott.
A kt dma mg egy órcskt tartóztatta a lenyt, amg a hz ura
meg nem rkezett. Akkor elbcszkodtak.
Rosemarie-t elbqvlte j munkaadója, s nem gyQztt hllkodni
Schwarzburgnnak a kzvettsrt.
 des istenem, ez igazn a legkevesebb, amit megtehettem 
hrtotta el nevetve Loni.  Alaposan rszolglt, hogy egy kicsit jobbra
forduljon a sora, s felllegezhessen. Majd t vig senyvedett abban a
kastlyban, csupa undok vnember kztt, mint valami eltkozott
tndrleny. Ha az n Ellen bartnQm nem herceg is, aki megvltja
szenvedseitQl, de egy kedves kis hercegnQ, aki felveszi udvartartsba,
ahol biztosan nagyon jól fogja rezni magt. Ki tudja, taln eljn mg a
herceg is!  Ezzel arcon csókolta a lenyt, s mg egyszer mosolyogva
biccentett.
Rosemarie ezek utn megknnyebblten autózott vissza
Alteichenbe. tkzben eszmlt r, hogy mg az rnQje nevt sem
jegyezte meg. Csak arra emlkezett, hogy szletett Reinsberg
brókisasszony, de jelenleg semmilyen cmet nem visel. A beszlgets
folyamn mg azt is hallotta, hogy egy Majna-parti villban lakik, ez
pedig nem messze tallható a gyrtól, amely az ura tulajdona.
Mindegy, vgl is nem a nv a fontos.
Miutn visszart a kastlyba, megrta a rg tervezett levelet
Dreyhaupt konzulnak s von Schlieben rnak. MindkettQjknek
elmagyarzta, mirt utalta t a pnzt.
De szvesen kldtt volna hasonlót Magnus Rittnernek is! Mgsem
tudta megtenni.
A kvetkezQ napokban becsomagolta a holmijt, s elrendezte mg
htralvQ dolgait. Mg egyszer bejrta az Alteichen-kastly csodlatos
krnykt, bcst vett nhny kedves zugtól, vgl elksznt az egsz
hznptQl, akik sok szerencst kvntak neki.
Rosemarie vonatra szllt Ellennel, s tnak indult j llomshelye
fel. Schwarzburgn kedvesen integetett utnuk.
A kt hlgy elhelyezkedett egy elsQ osztly flkben, melyen tbb
msik utassal kellett osztozniuk. A szerelvny zsfolsig megtelt.
Az t sorn Ellen asszony komornja tbbszr is tjtt a
msodosztlyról, hogy megkrdezze, parancsol-e valamit az rnQje, de
minden alkalommal bartsgosan visszaengedtk.
Ellen lnk trsalgsba merlt Rosemarie-val. BQven talltak tmt,
brndozva beszltek a boldog bkeidQkrQl, amikor az ember
akadlytalanul utazhatott, nem kellett tlevl, mint manapsg. A
valamikori Reinsberg brókisasszony is sokat jrta a vilgot azóta
elhalt nagynnjvel, s sok helyet ismert, ahol Rosemarie is megfordult
desanyjval.
Gyorsan teltek az órk.
Amikor a vonat befutott tjuk vgllomsra, a leny mg mindig
nem tudta, hogy hvjk rnQjt. Zavarban volt figyelmetlensge miatt,
ezrt nem mert rkrdezni. Remlte, hogy hamarosan gyis megtudja.
Amint a szerelvny megllt, elQszr a komorna szllt le, hogy odahvja
a vgny mellett vrakozó inast.
Az oda is sietett, hogy tvegye a knnyq kzipoggyszt, amelyet
Rosemarie az ablakon t lenyjtott neki.
Ezzel foglalatoskodva, a leny egyelQre nem lthatta, hogy rnQjt
ekzben kt frfi fogadja.
Csak akkor vette szre Ellent az urakkal, miutn maga is a peronra
lpett. Hirtelen megdermedt. Holtspadtan, tgra meredt szemmel
bmulta a Rittner fivreket.
Mialatt próblt maghoz trni zavarodottsgból, Magnus oldalra
fordtotta a fejt, s Q is megpillantotta Rosemarie-t. Egy msodpercre
elhqlve nztek egymsra, mindketten lttk a msik rteden
megrettenst.
Rosemarie vratlan ltvnyra a frfi arcból is lefutott a vr, de
mg nem sejtette, hogy a leny Ellen trsalkodónQje.
Szerencsre az asszonyt lekttte frje dvzlse. gy nem tqnhetett
fel neki sem Rosemarie zavart arckifejezse, sem a sógor.
Magnus figyelmt azonban nem kerlte el Rosemarie sztns,
meneklsszerq moz4ulata, mintha vissza akarna ugrani a vasti
kocsira. Hatrtalan rmletben bizonyra meg is tette volna, ha a
szerelvny jra mozgsba nem lendl.
Karja tehetetlenl lehanyatlott, s ktsgbeesetten igyekezett
nfegyelmet erQltetni magra.
 Szeretnm vgre bemutatni a trsalkodónQmet  szólalt meg
ekkor Ellen, s tekintetvel a lenyt kereste.
Magnusnak leesett az lla, amikor az asszony Rosemarie-hoz lpett.
Csak most fogta fel a helyzetet. Megragadta az ccse karjt.
 Vigyzz, Fred, tartsd magad!  sgta neki.
A kvetkezQ pillanatban Ellen a testvrpr el vonta a lenyt.
 Drgm, kedves sógor, me, von Salten kisasszony, az j
trsalkodónQm!  mutatta be gyantlanul.
Fred megtkzve fordult Rosemarie fel, knlódva próblta
megQrizni hidegvrt.
 Naht, Ellen, micsoda meglepets!  ragadta kezbe az esemnyek
irnytst órisi erQfesztssel Magnus.  Salten kisasszony nem [ Pobierz całość w formacie PDF ]
  • zanotowane.pl
  • doc.pisz.pl
  • pdf.pisz.pl
  • osy.pev.pl